Négyfalusi Református Egyházközség
Simple Flash Image Rotator by cu3ox.com v1.8

Református.ro

Református.hu

RSS Feed Widget

Az egyházközségünk története

Aliz Gabriella négyfalusi vallástanárnő szakmunkája alapján (részletek)

Négyfalu: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu közigazgatási összevonásából keletkezett 1950-ben Săcele (falvacskák) néven. Ebből a román elnevezésből származott a város későbbi Szecseleváros elnevezése. Mai neve románul Săcele, magyarul Négyfalu. Lakói feltehetően XI. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. A közeli Székelyföld lakói csángóknak nevezik a hétfalusiakat. Négyfalu másik három közeli településsel: Tatranggal, Zajzonna, és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.

Négyfalut 1366-ban említették először, I. Lajos király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a Tömös és Tatrang-folyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu)és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat.

Egy 1456-os oklevél először említi meg Hosszúfalu, Csernátfalu, Türkös és Bácsfalu, a Törcsvári uradalomhoz való tartozását. Mátyás király halála után, a szászok megszerzik Törcsvárat, és két évszázad alatt, a bátor hétfalusi határőrkatonákat jobbágy sorsra juttatják. Elválasztják őket Székelyföldtől, mellyel addig szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataik voltak.

Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló királya brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, akiknek lakói így a szászok jobbágyai lettek..

1544-ben, Hontérusz János, Brassó reformátora, hirdetni kezdi Luther vallását, és ez nemcsak Barcaságon, hanem Székelyföldön is elterjedt. Szász hatásra, a barcasági csángók is felveszik az evangélikus vallást. Az igehirdetések is szász nyelven történtek.1555-ben Kálmáncsehi Sánta Márton hozta el erre a vidékre a kálvinizmus tanítását, melynek terjesztésére megkellett volna nyerni az itteni magyar papokat is, viszont a szász egyház erőszakos közbelépése miatt, nem terjedhetett tovább, hiszen a lelkészeket, egyházi vagyonuk elkobzásával, a templomok bezárásával, bebörtönzéssel és elkergetéssel fenyegették meg (Orbán Balázs - Székelyföld leírása alapján).

1862-ben a korlátozó rendelet mely szerint a magyar evangélikus lelkészek csak szász (német) nyelven prédikálhattak, megszűnik.

folytatás 2.részhez